És Isten megteremté az édesanyát

"Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:
-- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?

-- Igen. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen.

Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:
-- Hat pár?
-- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.
-- Olyan sok?
A jó Isten bólintott. 

-- Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok."

-- Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.

-- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.

Az angyal kíváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: -- Túl gyöngéd.
-- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.
-- Tud gondolkodni?
-- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.

Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.
-- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.
-- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.
-- Hát az meg mire jó?
-- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.
- - Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.
--  Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem! -- válaszol  finom melankóliával az Úr." (Bruno Ferrero)

Gyorsított szülői értekezlet

Tisztelt szülők, kedves anyukák! Sok szeretettel üdvözlöm önöket, és külön is a kissé megkésett Furulyás-apukát, aki a férfinem képviseletével nagymértékben emeli értekezletünk színvonalát. Reméljük, legutóbbi összejövetelünk óta sikerült rendezni a családi problémákat, és nem csak azért tette nálunk tiszteletét, mert a dugulás-elhárító ismételt látogatása miatt kedves neje, Margitka, kicsukta a lakásból.

No, szóval elmondhatatlanul örülök, hogy eljöttek, mert milyen szép dolog is, hogy találkozhatunk, én megajándékozhatom önöket a problémáimmal, önök megoszthatják egymás között a mákos bejgli receptjét, aztán pedig közösen, önként és nagy lelkesedéssel, megajándékozhatják iskolánk alapítványát. Ennél jobban csak annak örülök, hogy Bibircsók-anyuka és Szekrényes-apuka nem jelentek meg, ők másként szokták csillapítani információ-éhségüket, rendszerint a tanórák kellős közepén látogatnak meg minket és verik meg az első, kezük ügyébe kerülő pedagógust.

Azt hiszem, ezek után áttérhetünk értekezletünk érdemi részére. Néhány szóval ismertetném az osztály tanulmányi és magaviseleti helyzetét. Ami az előbbit illeti, örömmel állapíthatom meg, hogy határozott előrelepés tapasztalható, a tanulmányi átlag az elmúlt évi 2,9-ről 3,1-re nőtt. Önök ezen csodálkoznak? Hogy gyermekük érdemjegyei szemernyit sem javultak, sőt…?  Mivel egymás között vagyunk, elárulhatom, hogy valóban jól látják, pontosabba, jól nem látják, amit nem látnak. A javulás annak köszönhető, hogy Éliás Bercikét, aki jegyeivel még ennek az osztálynak az átlagát is számottevően le tudta rontani, a bukás után átvitték egy másik iskolába. Anyukája szerint mi képtelenek vagyunk feltárni gyermeke rejtett képességeit.

Ami a magaviselet illeti, itt is kedvező változásokról számolhatok be. Természetesen, neveket a személyiségi jogok miatt nem említhetek, de általánosságban elmondhatom, hogy osztályunkban az elmúlt évhez képest öt százalékkal csökkent a súlyos testi sértések, nyolc százalékkal a lopások, kilenc százalékkal a rablások és tíz százalékkal a szemérem elleni erőszak eseteinek száma. Ez jórészt annak tudható be, hogy pedagógusainkat beiskoláztuk egy önvédelmi tanfolyamra, így a tanulók részéről őket a korábbihoz képest jóval kevesebb atrocitás éri. Illetve megkértük Malvinka tanár nénit, hogy forró nadrág helyett inkább térdig érő szoknyában járjon be az iskolába, ami szintén nyugtatólag hatott intézményünk hímnemű növendékeire.

Mi a probléma, Szerénke? Hogy önök a saját gyermekük érdemjegyire lennének kíváncsiak? Írásbeli engedélyük van? Nem, nem az igazgatótól, nem is az ombudsmantól, hanem a gyerektől. A gyermek érdemjegye személyes adat, arról csak az ő írásbeli engedélyével adhatok felvilágosítást.

De nem is azért jöttünk most össze, vannak ennél fontosabb kérdések is. Itt van mindjárt, az osztálykirándulás kérdése. Akkor mennyit is kell fejenként összedobni, hogy a gyermekek országot láthassanak? Na, Zsófika, mondja csak bátran! Ahogy egymás között megbeszéltük! Igen, igen, tízezer forintot. Szavazzuk meg, kedves szülők, gyorsított eljárással! Van valaki ellene? Nincs. Ragyogó, megszavazva.

Mehetünk tovább. Ki mivel tud besegíteni a klubdélutánba?  Szerénke tortát? Igen! Mariska, te hozod a teasüteményt? Ki hozza az üdítőt? Ez is megoldva. Ki tudna felajánlani valami kis töményet? Nem, nem Furulyás-apuka, talán jobb, ha ezt nem bízzuk önre. Vannak már tapasztalataink. Köszönöm, Ágota, köszönöm, hogy jelentkezett! Ja, hogy csak megvakarta a fülét? Most már késő, ne tessék itt fölöslegesen vakarózni, kérem! Ez egy hivatalos rendezvény. Felkérném, Szerénkét és Mariska, hogy a teasütemény elkészítésének mikéntje miatt kirobbant nézeteltérésüket inkábba polgári bíróságon folytassák, elvégre, így sosem megyünk haza. És megkérek mindenkit, hogy a gyermeket bel ne hozza a klubdélutánra, mert az csak feszélyezne minket.

A végére hagytam a legfontosabb kérdést, nevezetesen, hogy akkor mennyit is fizetnek majd be önök teljesen önként az iskolai alapítványba. Döntésüket megkönnyítendő, szét is osztottam egy szerény kalkulációt, amely a legalapvetőbb szükségleteket tartalmazza. Illetve, ezek alapján egy számítást, a szükséges befizetésekről. Van valakinek ellenvetése? Ágota, most jelentkezett, vagy vakaródzott? Na, azért! Én a maga helyében megnézetném azt a fület!

Ezzel, azt hiszem, mindent megbeszéltünk. Meg is köszönném a megjelenésüket, hiszen a gyermekeink útját csak így, összefogva tudjuk hatékonyan egyengetni. Annyit még búcsúzóul megjegyeznék, hogy az igazgató úrnak a jövő hónapban lesz a születésnapja. Meg nekem is. Nos, akkor, mindenkinek kellemes gyermeknevelést! A viszontlátásra!

A magunk erejéből

"Aki túl sokat vár a külső erőktől, az a maga képességét gyengélli, egy kicsit a saját sorsát adja fel. Meg kell találnunk a helyünket nagyon is Európában, de a magunk erejéből, amiben az is benne foglaltatik, hogy olyan helyünk lesz, amilyen erőnk."(Illyés Gyula)

Az ezüstkanál esete

Egy albérletben lakó fiatalemberhez látogatóba érkezik az édesanyja, aki meglepetten tapasztalja, hogy a lakásban egy lány is van.
-- Ugyan, anya, ne gondolj semmi rosszra, nincs közöttünk semmi! Csak közösen béreljük a lakást, ő az egyik szobában lakik, én pedig a másikban -- magyarázkodik a fiú.
 Néhány nappal később a lány így szól:
-- Én nem feltételezem, hogy anyukád lopta el, de mégiscsak furcsa, hogy amióta nálunk járt, nincs meg az ezüst merőkanál.
A fiú a következő levelet írja haza:
-- Kedves,mama! Természetesen, kizártnak tartom, hogy te vitted volna el, de mindketten furcsálljuk, hogy mióta nálunk jártál, eltűnt a lakótársam ezüst merőkanala.
Mire a válasz:
-- Édes fiam! Természetesen, én elhiszem neked, hogy a lakótársad meg közted nem történik semmi, de felhívnám a figyelmedet arra, hogy ha a saját ágyában aludna, akkor már rég megtalálta volna az ezüst merőkanalat.

Süteményrecept gyesen lévő anyukáknak

- Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 160 fokra. Gőz felett olvasszunk meg 10 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: "Nem szabad, Öcsi!"
A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat. Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől. Fürdessük meg a macskát.
Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra. Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliacukrot és 30 dkg lisztet.
Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett. Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra.
Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk).
Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe. 25 percig közepes lángon süssük.
Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon.
Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni.
- Bevonómáz:
Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin. Vegyük ki azt a rohadt plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk ki az ablakon, jó messzire.
Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszéd ház tetejéről.
Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 5 dl tejet, egy kevés sót, és lassú tűzön forraljuk 2 percig. Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán.
Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét. Kössük ki Andikát az asztallábhoz.
Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki.
Kapjunk idegösszeomlást.

Ha egy politikus...

"Ha egy politikus államérdekből vagy pártjának érdekéből egy másik politikusnak ciánkálit öntene a csokoládéjába, az egész civilizált világot felháborodás fogná el; hogy azonban egy államférfi ugyanilyen indokokból csal, tényeket hamisít, színlel és intrikál: ezt egészen magától értetődőnek tartjuk." (Egon Fridell)

Tokaji pillanatok