Elkeseredett feleség modern időkben

Kedves Műszaki segélyszolgálat!
A múlt évben a Barát 5.0 verziót Férj 1.0-ra cseréltem és azt tapasztaltam, hogy az új program váratlan változtatásokat eszközölt a pénzügyi modulokban, korlátozott hozzáférést a virág és ékszer alkalmazásokban, melyek folyamatosan működtek a Barát 5.0 alatt.
Továbbá a Férj 1.0 kitörölt más programokat, mint például a Forró szex 1.0 és Románc 9.9 -est, viszont felinstallált értékes, de nem kívánt programokat, mint NFL 5.0 és NBA 3.0. A beszélgetés 8.0 már nem fut és a Takarítás 2.6 teljesen lefagyasztja a rendszert. Próbáltam a Cívódás 5.3-at a gondok megoldására, de hiába.
Elkeseredett Feleség

Kedves Elkeseredett Feleség!
Szeretnénk emlékeztetni, hogy a Barát 5.0 csak egy szórakoztató program míg a Férj 1.0 egy operációs rendszer. Próbálja meg beírni a következő parancsot: C:/AZT HITTEM SZERETSZ és telepítse a könnyek 6.2 - verziót. A Férj 1.0 ekkor automatikusan elindítja a Hibáztam 3.0 és a Virágok 7.0 felhasználói modulokat. Ne feledje azonban, hogy a túlzott alkalmazás a Férj 1.0 - át az Összegömbölyödött Csend 2.5, a Boldogóra 7.0 vagy a Sör 6.1 alapértelmezésre készteti. A Sör 6.1 egy különösen rossz program, mert generálja a "Hangos Horkolás" hullámfájljait. NE telepítse az Anyós 1.0 - át, ne telepítsen másik Barát programot. Ezek nem támogatott felhasználások és tönkreteszik a Férj 1.0-át. Összefoglalva: a Férj 1.0 egy nagyszerű program, de a memóriakapacitása korlátozott és nem tud gyorsan alkalmazkodni az új alkalmazásokhoz.
Gondolkozzon el kiegészítő szoftverek beszerzésén a rendszer feljavítására. Én személy szerint a MelegÉtel 3.0, CsábosFehérnemű 5.3-at és a TartsdmegJóAlakod 10-et javaslom.
Tech Support

Kettős mérce

"Azok a muszlimok, akiknek a hite határozza meg a politikai meggyőződését, "fundamentalisták", az amerikai elnökjelölt, akit ugyanúgy vallási hovatartozása befolyásol, "evangéliumi" vagy "mélyen vallásos" címszó alatt fut a nyugati médiában. Ha ez az amerikai nyeri a választásokat, akkor szinte senki sem beszél arról, hogy "előretör" a vallás, ha azoknak a muszlimoknak a vágya teljesül, akik a Koránból merítik politikai nézeteiket, akkor viszont számos nyugati tudósító "az iszlám menetelésről" cikkezik. Ha egy arab ország vezetője összetűzésbe kerül valamelyik nyugati ország kormányával, akkor "Nyugat-ellenes". De egy nyugati ország sosem "arab-ellenes". (Joris Luyendijk holland hírtudósító és író)

Szeretetet lehet adni és kapni

"Szeretetet lehet adni és lehet kapni. Csak egyet nem lehet: szeretetet zsarolni. S ezt legtöbbször nem tudják azok a szegények és szerencsétlenek, akik szeretetre éhesek.

Nyilvánvaló, hogy vagy szeret az ember, vagy szeretik: ezt a váltóáramot a természet kérlelhetetlen következetességgel szervezte meg. Az összhang legtökéletesebb és legszerencsésebb formája, mikor az egyik különösebb lázadozás nélkül tűri, hogy a másik szeresse. A természet végül is kegyes: igaz, soha nem adja meg, hogy az szeressen, akitől ezt reméljük, de módot ad arra, hogy korlátlanul szeressük azt is, aki bennünket nem szeret. Csak egyre nem ad módot: hogy könyörgéssel, váddal, támadással vagy esdekléssel mástól szeretetet zsaroljunk. Még gyöngédséget és szenvedélyt is lehet zsarolni; de a szeretet szuverén.” (Márai Sándor)

Kedves vendég Angliából

Hát, mégis hazajön Brigi! Ennyi év után, és nem is egyedül. Elhozza bemutatni a vőlegényét is, aki ugyan nem kérte még meg a kezét, és Brigi is így nevezi: „a barátom”, de ebből már házasság lesz, akárki meglássa! Elvégre, egy barát csak nem utazik el ilyen messzire, hogy megismerje a lány szüleit.

Tomasz tősgyökeres londoni, ott is született, de a szülei Magyarországról disszidáltak, így aztán a fiú, kicsit törve bár, de tud magyarul. Micsoda szerencse! Egyébként is nagyon jó parti ez a fiú, egy nagy nemzetközi banknál dolgozik, hatalmas karrier áll előtte. Szóval, kétszeresen is nagy nap lesz ez. Egy angol, egy igazi angol jön vendégségbe!

Józsi, a családfő, egész héten úgy járt-kelt, mint aki karót nyelt. Rendre megállították az ismerősök, érdeklődtek a vendégség részletei felől, de ő csak úgy, foghegyről válaszolt a kérdésekre, nem is olyan finoman jelezve, hogy most ő már nem áll szóba akárkivel.

-- Levágom a hízót, mert ennek meg kell adni a módját! Van benne, vagy 180 kiló, ennek aztán lesz szalonnája! – újságolta a kocsmában a harmadik pohár után. – Hadd lássa ez a fiú, hogy mi sem vagyunk akárkik!

Azt már csak otthon tette, hozzá, hogy a szomszédokat meg fogja ütni a guta. De úgy kell nekik!

Brigittának felajánlották, hogy eléjük mennek Pestre, a reptérre, de Brigi azt mondta, kár ezért beindítani az öreg Ladát, no, meg apa sem nagyon ismeri a fővárost, inkább majd kocsit bérelnek, azzal jönnek le a faluba.

Hatalmas szervezőmunka kezdődött. Zsuzsi, a ház asszonya úgy döntött, hogy a hízót csak az érkezés reggelén szabad levágni, hogy minden friss legyen. A nagymamát átköltöztették a plébániára, hogy a fiataloknak külön szobájuk legyen, Dezső az öreg prímás kétségbeesetten próbálta az angol himnuszt, de sehogyan sem állt rá a keze. Lett is belőle sértődés, amikor a családi tanács úgy döntött, hogy produkciója nem üt meg semmilyen színvonalat, mert bár az első akkordokkal nem volt semmi gond, a második strófa már kísértetiesen az Akácos út népszerű dallamára. Ezért úgy döntöttek, hogy himnusz nem lesz, viszont feltétlenül keríteni kell valahonnan egy brit zászlót.

Kora hajnalban elkezdődött a disznóvágás. Összejött az egész rokonság, mindenki sürgött-forgott volna, csak Bicskás Feri, a böllér nem volt sehol. Aztán nagy sokára megérkezett, és bár látszott rajta, hogy még nem aludta ki a tegnapi tivornyát, amúgy, gyógyszer gyanánt mindjárt bekapott két felest. A fogók elindultak, hogy lekapják a lábáról a hízót, de Feri csak állt tovább mozdulatlanul.

-- A fenébe, a kést meg otthon hagytam! – kiáltott fel, aztán elrohant.

Nem csoda, hogy alapos csúszással indult a munka, s épp a zsírnak valót akarták összevágni, amikor begördült  ház elő a gyönyörű, fekete kölcsönautó.

Mindenki otthagyott csapot-papot, pontosabban zsírt, húscafatot, kést, és amúgy, zsíros-véres kézzel tódult az udvarra. A kocsiból Brigi szállt ki gyönyörű ruhában, s vele egy roppant elegáns fiatalember, kezében egy hatalmas virágcsokorral, melyet azonmód átadott a ház asszonyának. Zsuzsika a lakodalma óta nem kapott virágot, és úgy megilletődött, hogy össze-vissza csókolta-ölelte e vőnek valót, zsíros kezével hatalmas pacákat hagyva annak gyönyörű öltönyén. 
Ettől aztán vérszemet kaptak a többiek, mindenki Tomaszra vetette magát, csókolta, ölelte, és koszolta, aki ettől annyira megrémült hogy lépett néhányat hátrafelé. Nem tudhatta, hogy a Bodri kutya épp a bokáját szaglássza, s amint rálépett, a kutya alaposan bokán harapta.

Lett erre nagy riadalom, a fiatalember betámogatták a szobába, valaki elszaladt az orvosért. Józsi kijelentette, hogy erre a nagy ijedségre inni kell, s töltött is mindjárt a jóféle kisüstiből egy decis pohárba. A fiún látszott, hogy nem ehhez van szokva, de hősiesen legyűrte, bár aztán egy ideig nem kapott levegőt . Ám Józsi ismét töltött, s egy darab füstölt szalonnát tett elé kenyérrel, mondván, harapjon be, amíg elkészül az ebéd.

Erre e fiatalember még sápadtabb lett, s ijedtében felhajtotta a pálinkát.

-- Apuka, Tomasz vegetáriánus! – szólt rá Józsira Brigi.

-- Nekünk nem számít, csak szeresse a szalonnát -- kiáltott fel amaz elégedetten.

Ekkor kezdték megteríteni az asztalt. A fiú elkékült arccal nézte a toros káposztát, nem is beszélve a sült vérről.

-- Mondja fiatalember, maga milyen vallású? – furakodott oda hozzá a nagymama.

-- Hát…, hát leginkább semmilyen – motyogta Tomasz, de látszott, hogy nem sok élet van már benne.

-- Semmilyen? – nézett rá szigorúan a nagymama. – Hát nem tudom, hogy ehhez az esperes úr mit fog szólni.

A vendég ekkor még felhajtott egy pohár pálinkát, és a többire már nem emlékszik. Később azt beszélték a faluban, züllött népek ezek az angolok, nem esznek semmit, de isznak, mint a gödény.

Mért csak két hét múlva?

"Egy anya elvitte Mahatma Gandhihoz a kisfiát. Így könyörgött:
– Kérlek Mahatma, mondd meg a fiamnak, hogy ne egyen cukrot.
Gandhi egy pillanatra megállt, aztán azt mondta:
– Két hét múlva hozd vissza a fiadat. – A meglepett asszony megköszönte a dolgot és azt mondta, így is fog tenni.
Két héttel később az asszony visszatért a fiával. Gandhi a gyerek szemébe nézett és azt mondta:
- Ne egyél cukrot!
Hálásan, de meghökkenve kérdezte meg a nő:
– Miért mondtad azt, hogy két hét múlva hozzam vissza? Akkor is megmondhattad volna neki ugyanezt.
Gandhi azt válaszolta:
– Két héttel ezelőtt még én is ettem cukrot.

Testesítsd meg azt, amit tanítasz, és csak azt tanítsd, amit megtestesítesz."
(Dan Millman)

A góbé sorsjegye

A góbé bemegy az istállóba és látja, hogy döglődik a lova. Gondol egyet, bemegy a házba, ahol tollat és papírt kerít, készít egy halom sorsjegyet. Azzal el a kocsmába, és kihirdeti, hogy sorshúzás lesz: ötszáz lej egy jegy, a főnyeremény pedig egy ló. Gyorsan fogynak a sorsjegyek. Megtörténik a sorsolás is, és a góbé elviszi a nyertest az istállóba ahol már csak egy döglött gebét találnak.
– Te gazember! – Dühöng a nyertes. – Egy döglött lóért fizettem én ötszáz lejt?
– Dehogyis! Tessék, visszaadom az ötszázast.
– És a többiek?
– Mit akar velük kend? Hiszen ők nem nyertek!

Magyar népviseletek

Kalocsai népviselet

A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. Jellegzetes vidékei: Galga-mente, Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hosszúhetény, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád.

A viseletet törvények és rendeletek szabályozták. Másként öltözött a nemes, a jobbágy és a polgár. A különböző vidékek lakói viseletükkel is megkülönböztették magukat a többi vidék lakóitól és a nemzetiségiektől.

A régi ruhadarabokat házilag készítették tartós anyagból, hogy több nemzedéket is kiszolgálhassanak. A 19. század végéig az ing, bő gatya, székely harisnya anyagát továbbra is otthon szőtték. A viselet többi részét egyre inkább gyári alapanyagból varrták. Az egyes községek kialakították a csak rájuk jellemző stílust. A berendezés, a szép tárgyak és a női viselet a nők kezében volt.

Matyó szűrhímzés

Kalotaszegi varrottas

Ma már inkább csak ünnepekre vesznek fel népviseleti ruhát. A 20. század közepétől főleg a palócvidéken, Erdélyben és Kalocsa környékén él tovább.

A népviselet tudatos ápolása beszűkíti annak alkalmazási körét és mereven megkötheti egyes jellegzetességeit. A viselet elszakad a mindennapi élettől, és a történelem egy darabjának tekintik: ez a historizálás, ami rögzíti és megmerevíti a formát, mintegy múzeumi vitrinbe zárva. Mások a régi népi motívumokat eredeti környezetükből kiragadva, háztartási textíliákon és egyes ruhadarabok díszeként szerepeltetve igyekeznek megőrizni a népi formakincset.

A ruhadarabok elkészítése eleinte a család nőtagjaira hárult. Ők készítették a fogyó textíliákat és a díszes ünnepi darabokat, a kelengyébe szánt öltözéket, amit a család lányai férjhez menetelük után viseltek. Ez tartalmazta a hétköznapi ruhákat csakúgy, mint az asszony egész életére szóló díszes ünnepi textíliákat; összesen több száz darabot. Ennek előállítása munkában és pénzben is sok áldozatot követelt. Egyes fejlett szövő-hímző kultúrájú vidékeken, például Kalotaszegen, több mint tíz évig készült, és az egyszerűbb daraboktól a bonyolultabbak felé haladt. Ami nem készült el a lány férjhezmeneteléig, azt utólag pótolták. Összesen akár 600–800 sing vásznat is felhasználtak a különböző vásznakból. A pamutfonalat pénzért kellett venni.

A szűr a magyar férfi legismertebb felsőruhája volt. Mesterember készítette, a szűrszabó mester. Vállra vetve esőköpönyegként vagy ünnepi viseletként szolgált. Ujjaiban használati tárgyakat tartottak. Az ujjakat gyakran bevarrták. A 19. században elterjedt a cifraszűr, amit a mesteremberek gazdagon hímeztek. Később a rátétes minta is kedveltté vált. A cifraszűrt többször is betiltották, viseletét büntették, a díszítést levágták a hatóság emberei. Ez vitákhoz vezetett, mert megtörtént, hogy nemesek szűrében is kárt tettek.

A magyar népviselet szervesen magába foglalta a keleti és a nyugati hatásokat. Több ruhadarab (főleg a keleti eredetűek) azt az ősi törekvést idézi, hogy minél kevesebb szövet menjen veszendőbe. Jellegzetes a sok szín, főleg a piros és a kék kedvelése. A pirosnak akár több árnyalata is megjelenik ugyanazon a ruhadarabon.