A karácsony a szeretet megszentelése

"A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár." (Pilinszky János)

Micsoda különbség!

A vezérigazgató aggódik egyik fiatal kollégája miatt, aki délben egy időre mindig eltűnik a munkahelyről. Elhatározza, hogy utánajár, és magánnyomozót fogad!

A nyomozó annak rendje-módja szerint követi a megfigyelendő személyt, mikor délben elhagyja az épületet. Másnap a vezérigazgató szobájába siet, hogy beszámoljon a tapasztaltakról:

- Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsijával a házához. Megebédelt az otthonában, majd szeretkezett a feleségével. Ezután elszívott néhányat a kiváló minőségű szivarjai közül. Végül visszatért a munkába.

- Akkor semmi gond, végülis ezt az ebédidejében megteheti. Én meg már valami rossztól féltem...

- Öööö... uram, megengedi, hogy tegezzem?

- Hát... Persze, miért is ne?

- Akkor hadd mondjam el ismét. Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsiddal a házadhoz. Megebédelt az otthonodban, majd szeretkezett a feleségeddel. Ezután elszívott néhányat a kiváló minőségű szivarjaid közül. Végül visszatért a munkába...

A történelmi Munkács

Városháza (1936)

Magyar királyi rendőrség és járási hivatal ((1941)

A Scala mozi a főtéren (1941)

A Főtér, hátul a katolikus templom, balra a "Vasudvar" (1940)

A Katonakórház. A felvétel a várból készült (1941)

Forrás: Fortepan

Meg kell tanulni szeretni

„A szerelmesnek meg kell tanulnia tudatosan szeretni; el kell határoznia, hogy megtanul szeretni; akarnia kell, hogy szeressen. Nem történik magától a szeretet, nem pottyan az ember ölébe. A szeretet - művészet. Gyakorolni kell, rá kell bíznunk magunkat. A szeretet - elhatározás. "Szeretni akarok, még akkor is, ha pillanatnyilag nem is hoz semmi megfoghatót." A szeretetnek konkréttá, sajátossá kell válnia, laknia kell valahol. Különben túl légies, elvont és metafizikai lesz. Ez a veszély fenyegeti azt, aki cölibátusban él. Az ember szereti az emberiséget, de konkrétan senkit sem szeret. A meredekebb út a házasság útja. Amikor beléptünk a rendbe, azt mondták nekünk, hogy mi a nehezebb úton járunk; de ma már nem hiszem ezt. A meredekebb út a házasságnak, a hűségnek, az otthonmaradásnak az útja.” (Richard Rohr amerikai ferences rendi szerzetes)

A történelmi Ungvár

Nemzeti Bank (1939)

Magyar Királyi Postahivatal (1939)

Strandfürdő (1939)

Jobbra a volt királyi törvényszék, ügyészség és
 járásbíróság,
balra a csendőrparancsnokság,
középen a parlament. (1940)

Forrás: Fortepan egy on-line privátfotó gyűjtemény.

Veszélyes számok

A szülészeten a váróteremben ülnek a férjek. Kijön a nővér és mondja az egyiknek:

- Gratulálok, ikrei születtek!

- Számítottam rá, ugyanis a "Két bivaly" fogadóban dolgozom.

Hamarosan újra jön a nővér, a következő férjhez:

- Gratulálok, hármas ikrei születtek.

- Gondoltam, hogy ez lesz, mivel én a 3M-nél dolgozom.

Mire a harmadik férj sápadtan:

- Úristen, én voltam a "101 kiskutya" operatőre...

Kisidő nevű urat keresek

Egy Kisidő nevű urat keresek. Vagy hölgyet. Vagy mit tudom én…

-- Már csak egy kis időt kell kibírni – mondta állítólag a nővérke, amikor édesanyám velem vajúdott a kórházban.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni – mondat édesanyám, amikor himlős lettem és viszkető hólyagok borították a testemet, melyeket tilos volt vakargatnom.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírnod – mondta az óvó néni, amikor annak idején nyomatékosan az értésére adtam, hogy én nem ide, hanem iskolába szeretnék járni.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni, és szülinapodra megkapod a focilabdát – mondták a szüleim.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni és megszabadulunk a matektanártól – mondta a barátom.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni, aztán a tiéd leszek – mondta a szerelmem.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírnom és teljesen az enyém leszel – mondta a következő szerelmem.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és meglesz a diplomád – mondta a tanár úr.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni és lesz állásod – mondták a rokonaim.

-- Már csak ezt a kis időt, a következő ötéves tervet kell kibírni és minden lesz a boltokban – mondta a párttitkár elvtárs.

-- Már csak ezt a kis időt, két ötéves tervet, kell kibírni és mindenütt győz a szocializmus, így szabadon utazhatsz külföldre – mondta a főnököm.

-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni, hogy felemeljék a fizetésedet – mondta a másik főnököm.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni, míg Józsi bácsi nyugdíjba megy, aztán előléptetünk – mondta a következő főnököm.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és repül a jelenlegi főnököd – monda megnyugtatóan a vezér.

-- Már csak egy kis időt kell kibírnod és nem fogod kívánni a cigit – mondta a feleségem.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és kézbe veheti a gyermekét – mondták a szülészeten.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és hozzászokik a feleséged a rigolyáidhoz – monda anyósom.

-- Már csak egy kis időt kell kibírnod és hozzászoksz a feleséged rigolyáihoz – mondta egy barátom.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és leérettségizik a gyerek – mondogattam magamban.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és a gyerek kiheveri a szerelmi bánatát – mondogatta a feleségem.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és lediplomázik a gyerek – mondogattuk egymásnak.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és értesítjük a döntésünkre – mondták a gyereknek a harmincnyolcadik állásinterjú után.

-- Már csak egy kis időt kell kibírnod és meglesz a laborvizsgálat eredménye – mondta az orvosom.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és meggyógyul – mondta a nővérke.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és nem fog fájni – mondta a feleségem.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és beléphet – mondta egy szakállas öregúr a Mennyország kapujában.

-- Már csak egy kis időt kell kibírni és feltámadunk – mondta  Szent Péter.

Egy Kisidő nevű urat keresek. Vagy hölgyet. Akit nekem mindig ki kell bírnom, de nem is találom.