Egy Kisidő nevű urat keresek. Vagy hölgyet. Vagy
mit tudom én…
-- Már csak egy kis időt kell kibírni –
mondta állítólag a nővérke, amikor édesanyám velem vajúdott a kórházban.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni –
mondat édesanyám, amikor himlős lettem és viszkető hólyagok borították a
testemet, melyeket tilos volt vakargatnom.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírnod –
mondta az óvó néni, amikor annak idején nyomatékosan az értésére adtam, hogy én
nem ide, hanem iskolába szeretnék járni.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni, és
szülinapodra megkapod a focilabdát – mondták a szüleim.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni és
megszabadulunk a matektanártól – mondta a barátom.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni,
aztán a tiéd leszek – mondta a szerelmem.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírnom és
teljesen az enyém leszel – mondta a következő szerelmem.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
meglesz a diplomád – mondta a tanár úr.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni és
lesz állásod – mondták a rokonaim.
-- Már csak ezt a kis időt, a következő
ötéves tervet kell kibírni és minden lesz a boltokban – mondta a párttitkár
elvtárs.
-- Már csak ezt a kis időt, két ötéves tervet,
kell kibírni és mindenütt győz a szocializmus, így szabadon utazhatsz külföldre
– mondta a főnököm.
-- Már csak ezt a kis időt kell kibírni, hogy
felemeljék a fizetésedet – mondta a másik főnököm.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni, míg
Józsi bácsi nyugdíjba megy, aztán előléptetünk – mondta a következő főnököm.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
repül a jelenlegi főnököd – monda megnyugtatóan a vezér.
-- Már csak egy kis időt kell kibírnod és nem
fogod kívánni a cigit – mondta a feleségem.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
kézbe veheti a gyermekét – mondták a szülészeten.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és hozzászokik
a feleséged a rigolyáidhoz – monda anyósom.
-- Már csak egy kis időt kell kibírnod és
hozzászoksz a feleséged rigolyáihoz – mondta egy barátom.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és leérettségizik
a gyerek – mondogattam magamban.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és a
gyerek kiheveri a szerelmi bánatát – mondogatta a feleségem.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
lediplomázik a gyerek – mondogattuk egymásnak.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
értesítjük a döntésünkre – mondták a gyereknek a harmincnyolcadik állásinterjú
után.
-- Már csak egy kis időt kell kibírnod és
meglesz a laborvizsgálat eredménye – mondta az orvosom.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
meggyógyul – mondta a nővérke.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és nem
fog fájni – mondta a feleségem.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
beléphet – mondta egy szakállas öregúr a Mennyország kapujában.
-- Már csak egy kis időt kell kibírni és
feltámadunk – mondta Szent Péter.
Egy Kisidő nevű urat keresek. Vagy hölgyet.
Akit nekem mindig ki kell bírnom, de nem is találom.
vicces és egyben nagyon szomorú! de mindenképp nagyon jó volt olvasni! :)
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlés