Gyorsított szülői értekezlet

Tisztelt szülők, kedves anyukák! Sok szeretettel üdvözlöm önöket, és külön is a kissé megkésett Furulyás-apukát, aki a férfinem képviseletével nagymértékben emeli értekezletünk színvonalát. Reméljük, legutóbbi összejövetelünk óta sikerült rendezni a családi problémákat, és nem csak azért tette nálunk tiszteletét, mert a dugulás-elhárító ismételt látogatása miatt kedves neje, Margitka, kicsukta a lakásból.

No, szóval elmondhatatlanul örülök, hogy eljöttek, mert milyen szép dolog is, hogy találkozhatunk, én megajándékozhatom önöket a problémáimmal, önök megoszthatják egymás között a mákos bejgli receptjét, aztán pedig közösen, önként és nagy lelkesedéssel, megajándékozhatják iskolánk alapítványát. Ennél jobban csak annak örülök, hogy Bibircsók-anyuka és Szekrényes-apuka nem jelentek meg, ők másként szokták csillapítani információ-éhségüket, rendszerint a tanórák kellős közepén látogatnak meg minket és verik meg az első, kezük ügyébe kerülő pedagógust.

Azt hiszem, ezek után áttérhetünk értekezletünk érdemi részére. Néhány szóval ismertetném az osztály tanulmányi és magaviseleti helyzetét. Ami az előbbit illeti, örömmel állapíthatom meg, hogy határozott előrelepés tapasztalható, a tanulmányi átlag az elmúlt évi 2,9-ről 3,1-re nőtt. Önök ezen csodálkoznak? Hogy gyermekük érdemjegyei szemernyit sem javultak, sőt…?  Mivel egymás között vagyunk, elárulhatom, hogy valóban jól látják, pontosabba, jól nem látják, amit nem látnak. A javulás annak köszönhető, hogy Éliás Bercikét, aki jegyeivel még ennek az osztálynak az átlagát is számottevően le tudta rontani, a bukás után átvitték egy másik iskolába. Anyukája szerint mi képtelenek vagyunk feltárni gyermeke rejtett képességeit.

Ami a magaviselet illeti, itt is kedvező változásokról számolhatok be. Természetesen, neveket a személyiségi jogok miatt nem említhetek, de általánosságban elmondhatom, hogy osztályunkban az elmúlt évhez képest öt százalékkal csökkent a súlyos testi sértések, nyolc százalékkal a lopások, kilenc százalékkal a rablások és tíz százalékkal a szemérem elleni erőszak eseteinek száma. Ez jórészt annak tudható be, hogy pedagógusainkat beiskoláztuk egy önvédelmi tanfolyamra, így a tanulók részéről őket a korábbihoz képest jóval kevesebb atrocitás éri. Illetve megkértük Malvinka tanár nénit, hogy forró nadrág helyett inkább térdig érő szoknyában járjon be az iskolába, ami szintén nyugtatólag hatott intézményünk hímnemű növendékeire.

Mi a probléma, Szerénke? Hogy önök a saját gyermekük érdemjegyire lennének kíváncsiak? Írásbeli engedélyük van? Nem, nem az igazgatótól, nem is az ombudsmantól, hanem a gyerektől. A gyermek érdemjegye személyes adat, arról csak az ő írásbeli engedélyével adhatok felvilágosítást.

De nem is azért jöttünk most össze, vannak ennél fontosabb kérdések is. Itt van mindjárt, az osztálykirándulás kérdése. Akkor mennyit is kell fejenként összedobni, hogy a gyermekek országot láthassanak? Na, Zsófika, mondja csak bátran! Ahogy egymás között megbeszéltük! Igen, igen, tízezer forintot. Szavazzuk meg, kedves szülők, gyorsított eljárással! Van valaki ellene? Nincs. Ragyogó, megszavazva.

Mehetünk tovább. Ki mivel tud besegíteni a klubdélutánba?  Szerénke tortát? Igen! Mariska, te hozod a teasüteményt? Ki hozza az üdítőt? Ez is megoldva. Ki tudna felajánlani valami kis töményet? Nem, nem Furulyás-apuka, talán jobb, ha ezt nem bízzuk önre. Vannak már tapasztalataink. Köszönöm, Ágota, köszönöm, hogy jelentkezett! Ja, hogy csak megvakarta a fülét? Most már késő, ne tessék itt fölöslegesen vakarózni, kérem! Ez egy hivatalos rendezvény. Felkérném, Szerénkét és Mariska, hogy a teasütemény elkészítésének mikéntje miatt kirobbant nézeteltérésüket inkábba polgári bíróságon folytassák, elvégre, így sosem megyünk haza. És megkérek mindenkit, hogy a gyermeket bel ne hozza a klubdélutánra, mert az csak feszélyezne minket.

A végére hagytam a legfontosabb kérdést, nevezetesen, hogy akkor mennyit is fizetnek majd be önök teljesen önként az iskolai alapítványba. Döntésüket megkönnyítendő, szét is osztottam egy szerény kalkulációt, amely a legalapvetőbb szükségleteket tartalmazza. Illetve, ezek alapján egy számítást, a szükséges befizetésekről. Van valakinek ellenvetése? Ágota, most jelentkezett, vagy vakaródzott? Na, azért! Én a maga helyében megnézetném azt a fület!

Ezzel, azt hiszem, mindent megbeszéltünk. Meg is köszönném a megjelenésüket, hiszen a gyermekeink útját csak így, összefogva tudjuk hatékonyan egyengetni. Annyit még búcsúzóul megjegyeznék, hogy az igazgató úrnak a jövő hónapban lesz a születésnapja. Meg nekem is. Nos, akkor, mindenkinek kellemes gyermeknevelést! A viszontlátásra!

A magunk erejéből

"Aki túl sokat vár a külső erőktől, az a maga képességét gyengélli, egy kicsit a saját sorsát adja fel. Meg kell találnunk a helyünket nagyon is Európában, de a magunk erejéből, amiben az is benne foglaltatik, hogy olyan helyünk lesz, amilyen erőnk."(Illyés Gyula)

Az ezüstkanál esete

Egy albérletben lakó fiatalemberhez látogatóba érkezik az édesanyja, aki meglepetten tapasztalja, hogy a lakásban egy lány is van.
-- Ugyan, anya, ne gondolj semmi rosszra, nincs közöttünk semmi! Csak közösen béreljük a lakást, ő az egyik szobában lakik, én pedig a másikban -- magyarázkodik a fiú.
 Néhány nappal később a lány így szól:
-- Én nem feltételezem, hogy anyukád lopta el, de mégiscsak furcsa, hogy amióta nálunk járt, nincs meg az ezüst merőkanál.
A fiú a következő levelet írja haza:
-- Kedves,mama! Természetesen, kizártnak tartom, hogy te vitted volna el, de mindketten furcsálljuk, hogy mióta nálunk jártál, eltűnt a lakótársam ezüst merőkanala.
Mire a válasz:
-- Édes fiam! Természetesen, én elhiszem neked, hogy a lakótársad meg közted nem történik semmi, de felhívnám a figyelmedet arra, hogy ha a saját ágyában aludna, akkor már rég megtalálta volna az ezüst merőkanalat.

Süteményrecept gyesen lévő anyukáknak

- Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 160 fokra. Gőz felett olvasszunk meg 10 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: "Nem szabad, Öcsi!"
A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat. Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől. Fürdessük meg a macskát.
Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra. Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliacukrot és 30 dkg lisztet.
Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett. Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra.
Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk).
Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe. 25 percig közepes lángon süssük.
Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon.
Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni.
- Bevonómáz:
Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin. Vegyük ki azt a rohadt plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk ki az ablakon, jó messzire.
Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszéd ház tetejéről.
Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 5 dl tejet, egy kevés sót, és lassú tűzön forraljuk 2 percig. Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán.
Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét. Kössük ki Andikát az asztallábhoz.
Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki.
Kapjunk idegösszeomlást.

Ha egy politikus...

"Ha egy politikus államérdekből vagy pártjának érdekéből egy másik politikusnak ciánkálit öntene a csokoládéjába, az egész civilizált világot felháborodás fogná el; hogy azonban egy államférfi ugyanilyen indokokból csal, tényeket hamisít, színlel és intrikál: ezt egészen magától értetődőnek tartjuk." (Egon Fridell)

Tokaji pillanatok

Mindig messze keresik...

Ezzel a szép idézettel kívánok nagyon kellemes ünnepeket minden kedves barátomnak és olvasómnak!

„Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk. Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami, ami az elébb homályos és érthetetlen volt, ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten.” (Márai Sándor: Négy évszak)

A kommunizmus legfőbb célja

- Gyerekek, ma ismételni fogunk, ki tudja nekem megmondani, hogy mi a kommunizmus legfőbb célja?
- Én tudom, - kiáltja Pistike, miközben majd kiesik a padból. - A kommunizmus célja, hogy minél jobbá tegye az ember életét.
- Nagyon jó Pistike, kitűnő! Na de, meg is tudod-e nevezni azt az embert?

Megismertem a holnapot...

"Megismertem a holnapot:
terád hasonlított,
terád, miránk -
lobogott
és nyugodt volt, mint a láng,
- s mint a mi éjszakánk,
amelyen megéreztük forró
és röpítő és egybeforró
embersorsunkat, a szerelmet,
- én azt, hogy hiába ölellek,
te azt, hogy hiába ölelsz,
ha nincsen más, csak ez a perc,
hogyha mögötte meg nem érzed
és meg nem érzem az egészet."
(Szilágyi Domokos)

Tartozom egy vallomással

Én, kérem, tartozom egy vallomással. Itt az ideje, hogy beismerjem, ifjúkoromban rettenetes bűnöket követtem el, méghozzá rendszeresen, sőt, csaknem folytatólagosan.  Így hát ez nem egyszerű botlás, annál jóval több.

Őszintén szólva, én már csaknem megfeledkeztem az egészről, sem akkor, sem a későbbiekben nem tűntek ezek számomra igazán súlyos cselekedeteknek, de az utóbbi hetekben, az ismert politikai események hatására, alapjaiban változott meg a véleményem.

Nos, a tényállás már az óvodában elkezdődött.  Történt ugyanis, hogy egy tizennyolc éves, pályakezdő, szőke bombázó (ezt a kifejezést akkor persze még nem ismertem) óvó néni  került a csoportunkhoz, akibe én, az ötévesek ellentmondást nem tűrő férfiasságával, annak rendje és módja szerint beleszerettem. Állítólag, ki is jelentettem, hogy el fogom majd venni feleségül.

Meg kell mondanom, hogy az óvó néni igencsak visszafogottan viszonozta érzelmeimet. Akkoriban tízóraira egy pohár tejet, méghozzá forralt tejet kaptunk, amit én nagyon utáltam. Azt viszont észrevettem, hogy szívem hölgye kivételes bánásmódban részesítette azt a gyereket, aki elsőnek itta meg a tejet,: a verseny győztese a mesemondás ideje alatt végig az ölében ülhetett. És hát Karcsika verhetetlen volt! Még szerencse, hogy nem táplált gyöngédebb érzelmeket az óvó néni iránt, így némi győzködés és néhány ajándék csoki után beleegyezett, hogy mindig az én poharamat ürítse ki elsőnek, melyet aztán én büszkén felmutattam, és már kuporodhattam is jól megérdemelt bajnoki emelvényem csúcsára. Szóval, csaltam.

És a bűnök kavalkádja csak ezután vette kezdetét. Az általános iskolában hamar kiderült, hogy az én legjobb barátom utál fogalmazni, viszont kiválóan rajzol, nálam viszont éppen fordított a helyzet. A megoldás teljesen kézenfekvő volt: a csöndes, alkotásra termett délutánokon ültünk egymás mellett, ő megrajzolta az én rajzomat is, én viszont olyan irodalmi dolgozatot rittyentettem a nevében, hogy olykor még az is előfordult, a sajátomra négyest kaptam, az övére meg ötöst.

Az egyetemen tovább durvult a helyzet. Akkoriban még az úgynevezett „társadalomtudományi” tantárgyak keretében nagy vezérünk, Vlagyimir Iljics Lenin számos művét kellett elolvasnunk, lejegyzetelnünk. Én erre nem voltam hajlandó. Persze, nagyon szépen hangzana, hogy afféle csöndes ellenállóként harcoltam így a rendszer ellen, hogy az el nem olvasott Lenin-művekkel magam is belevertem néhány rajzszöget a haldokló kommunista világrend koporsójába, ám egyáltalán nem ez a helyzet. Megvallom, engem a nagy vezér művei egyszerűen nem érdekeltek, sajnáltam rájuk pazarolni az időt, már csak azért is, mert akkor még azt hittem, hogy csak a szocializmus kreálhat olyan embereket, akik mindenhez értenek. Azóta persze rájöttem a tévedésemre, arra, hogy aki politikailag elég képzett, taktikus és ragaszkodó az a rothadó kapitalizmusban is alkalmas mindenre, vezethet kampányt, iskolát, bármilyen bizottságot, gazdasági társaságot, vagy akár minisztériumot is.

No, szóval, az év végi szigorlaton be kellett mutatni a jó vastag füzetet, melybe belejegyzeteltük Lenin elvtárs műveit. A csoporttársnőim veszettül jegyzeteltek, ijedt tekintettel panaszolva, hogy nekik a tizenöt mélyenszántó alkotásból még egy-kettő hiányzik. Sírták ezt el ezt nekem, akinek még jegyzetfüzete sem volt.

Egy nappal a szigorlat előtt megkerestem egy felső évfolyamos barátomat, s elpanaszoltam kilátástalan helyzetemet, mire ő közölte, hogy neki megvan az összes Lenin-mű jegyzete, egy üveg borért vette,  annak idején, a saját szigorlata előtt. Nosza, szaladtam egy üveg borért, és azonnal magamévá tettem a jegyzeteket. Meg kell vallanom, hogy amikor a tanár úr nyilvános dicséretben részesített a többiek előtt, mintegy példaképül állítva eléjük, akkor volt egy kis lelkiismeret-furdalásom, de hamar elmúlt.

Szóval, megvallom: csaltam. Többször is. Most nem tudom, hogy csak a diplomámat veszik el így, harminc év után, vagy visszamenőleg kicsapnak az iskolából, sőt az óvodából is. Hogy mért kellett, vállalva a veszélyt, bevallanom a bűneimet ennyi év után?  Hát azért, mert -- még ugyan nem kért fel senki -- , ám ha esetleg engem választanának köztársasági elnökké, semmi kedvem majd utólag magyarázkodni. Biztos, ami biztos, én szóltam.

Bárdolatlan locsolóversek

   Van nálam egy kis pacsuli

    Leloccsintom magát
    Ha egy kicsi mázlija van
   Szereti  a szagát

    Húsvét táján édes szokás
    A vödörrel locsolkodás
    Nálam is van szagos kölni
    Ha rádöntöm, meg fogsz ölni?

   Húsvét van, odakinn
    mosolyog az ég is,
    Adjanak egy ezrest,
    mosolygok majd én is!

   Trágyadombon él a bögöly
    meglocsollak meg ne dögölj.

   Ajtó mellett állok
    Piros tojást várok
    Ha nem adtok piros tojást,
    Oda is pisálok