2013. szeptember 16., hétfő

A legősibb mesterség




A pesti villamosra felszállt egy öreg nő, szétsminkelt arccal, rózsaszínre rúzsozott szájjal, olcsó kölniszag terjengte körül, csiricsáré sárga-piros-lila ruha, barna, rozzant műbőrszatyor.
Alighogy becsukódtak az ajtók, irtózatos tolongásba kezdett az amúgy is tömött villamoson, ezzel is demonstrálva, hogy neki márpedig ülőhelyre lenne szüksége. Talált is egy megfelelő alanyt, punk frizura, farmerdzseki, néhány piercing a fülében...
Na, öregasszony el is kezdte lökdösni a szatyorral, meg dülöngélt, nyögdécselt. Meg is jött a várt eredmény, fickó nem bírta tovább és felugrott. Ingerülten odaszólt az öregasszonynak:
- Tessék, üljön le, vén kurva!
A közelben állt egy idősebb fehérhajú úriember, sétapálca a kezében. Az öregasszony hozzá sietett segítségért:
- Hallotta uram, mit mondott nekem ez a taknyos? Azt mondta NEKEM... hogy VÉN KURVA!
Mire az öregúr:
- Ne izgassa fel magát drága hölgyem, én is már vagy 10 éve, hogy nem praktizálok, mégis mindenki doktor úrnak szólít!