2013. május 23., csütörtök

Az őzeket lelövik, ugye?



Az eset, a híradások szerint Szombathelyen történt, de bárhol történhetett volna e kicsiny hazában, hiszen temető mindenütt van, őz is akad, a hivatal meg úgy működik, ahogy, a maga átláthatatlan, sajátos logikája szerint.

Szóval, az történt, hogy a városi temetőben éjszakánként rendszeresen látogatást tettek az őzek, de nem ám kegyeleti okokból, hanem, hogy lelegeljék a sírokra ültetett virágokat. A hozzátartozók ezt, természetesen, nem hagyták szó nélkül. 

Kiderült, hogy az őzek egy rozoga kerítésen át jutnak be a temetőbe. És itt jön a negyvenmillió forintos kérdés: milyen intézkedést hozott az ügyben az önkormányzat? No, nem! Aki esetleg azt a választ adta volna, hogy megcsinálták a kerítést, az már ki is esett a versenyből. Erről ugyanis szó sincs.

Először is, felkérték a helyi puskásokat, hogy záros határidőn belül lőjék ki a temetőbe látogató őzeket. Éjszakánként tehát be ne tévedjen valaki a temetőbe, mert könnyen puskavégre kaphatják. Emellett az önkormányzat azt is vizsgálja, hogy kit terhel a felelősség a kerítés állapotáért.

Már látom is lelki szemeim előtt az egész folyamatot. Ahogy az nálunk jó szokás, létrehoznak egy eseti bizottságot a felelősség megállapítása végett. Ez nem olyan egyszerű, ugyanis patikamérlegen kell kimérni, hogy valamennyi politikai erő megfelelő arányban képviselteti-e magát, az alkudozással akár néhány hónap is eltelhet.

Két eset van, vagy megtalálják a felelőst, vagy, a kusza tulajdoni viszonyok miatt, ez nem sikerül. Az első esetben két dolog jöhet szóba, az egyik, hogy a felelős maga az önkormányzat, a másik, hogy valamely magánszemély vagy vállalkozás. Az első esetben az önkormányzat felszólítja magát a kerítés rendbe hozására. Ekkor kiderül, hogy a költségvetésben erre a célra nem különítettek el pénzt, meg kell várni a következő testületi ülést, hogy a munkálatok elvégzésére forrásokat biztosítsanak.

Ahogy ez már lenni szokott, a frakciók jól összevesznek azon, hogy honnan vegyenek el pénzt erre a nemes célra, ám később már a vita nem is a pénzről szól, hanem arról, hogy önkormányzaton belül ki a felelős a kerítés ledőléséért, az ellenzék követeli a bűnösök megdorgálását. Végül kompromisszumos megoldás születik, az idén a kerítéshez hozzá sem nyúlnak, majd a jövő évi költségvetésbe betervezik a szükséges forrásokat. Természetesen, akkor már senki sem foglalkozik majd a kerítéssel, minek rá pénzt költeni, hiszen az őzeket rég kilőtték.

Bonyolultabb a helyzet, ha magánszemély vagy vállalkozás tehető felelőssé a kerítésért. Neki küldenek egy felszólítást, s talán még büntetést is, hogy javítsa meg a kerítést. Ő, valószínűleg, kétségbe vonja ennek jogosságát, s mivel nem tudnak megegyezni, bírósághoz fordulnak. A bíróság aztán két-három éven belül döntést hoz az ügyben, de lehet, hogy a vállalkozás addig csődbe megy és minden marad a régiben.

Ugye, az őzeket lelövik. De jöhetnek még rókák, szarvasok, meg újabb őzek is, mert úgy szaporodnak, mint a nyulak. Tudom, le lehet lőni azokat is. 

Azért bennem még mindig motoszkál egy kérdés: nem lehetne valahogy megcsinálni azt a kerítést?
Orémus Kálmán