Pártpolitikai randevú

-- Szeretsz?

-- Szeretlek.

-- Nagyon?

-- Hát persze, hogy nagyon.

-- És mit szeretsz bennem?

-- Mindent,drágám, mindent! A szemedet, a szádat, a hajadat, a bőröd illatát. Még az anyád káposztás tésztáját is!

-- Örökké?

-- Örökké.

-- Akkor is szeretni fogsz, ha már pocakos és ráncos leszek?

-- Akkor is.

-- És akkor is, ha belépek egy pártba?

-- Milyen pártba?

-- Hát… valamilyen pártba.

-- Nem, nem. Milyen pártba lépnél te be?

-- Hát… valamelyik baloldali pártba. Nálunk az egész család baloldali.

-- Baloldali? Ezt eddig mért nem mondtad?

-- Gondoltam, ez a természetes. Mért, te melyikbe lépnél be?

-- Én egyikbe sem… De ha már mégis, akkor egy jobboldaliba.

-- Ezt nem gondolhatod komolyan? Hát hová tetted az eszed? A soviniszta, fasiszta, nacionalisták közé?

-- Kik közzé? Hát te beszélsz, aki beülne a kommunisták közzé? Most már minden világos, hát ezért főz az anyád mindig káposztás tésztát!

-- Mi köze ennek a káposztás tésztához?

-- Tipikus kommunista kaja, csak a prolik főzték!

-- Ahhoz képest egész jóízűen megetted!

-- Mert nem akartam az anyádat megsérteni! Pedig igazán erőt kellett vennem magamon azok után, hogy nagyapámat a kommunisták lőtték agyon!

-- Igazán? Az enyémet meg majdnem halálra verték a Horthy börtönében!

-- Most már nem is csodálom, hogy az a liberális Dezső csapta neked a szelet!

-- Hát szél volt az?

-- Igenis, szél volt! Már azt is beszélték, hogy ti titokban koalícióra léptetek!

-- Én a Dezsővel? Soha!

-- Mért, mi bajod vele?

-- Mi bajom, mi bajom, hát épp az, hogy liberális! Minden nővel lefekszik. Amikor szóvá tettem, azt mondta, ne korlátozzam az ő alapvető emberi jogait!

-- De te az Attilával is kacérkodtál!

-- Az Attilával? Hiszen az egy szélsőjobboldali!

-- Na és? A parlamentben is mondogatják: „ A baloldal a szélsőjobbal kacérkodik.”

-- Pont te beszélsz? Azt is mondják a parlamentben, hogy a jobboldal a szélsőjobb ikertestvére.

-- Az mégsem kacérkodás. Egyébként sem jelent semmit. Vannak nagyon rossz testvérek is.

-- Hát… ez mondjuk igaz. A Zsófi is lenyúlta a nővére pasiját. Akkor te sem szereted az Attilát?

-- Én? Gyűlölöm! Legszívesebben lekevernék neki két akkora pofont, hogy leesne a feje!

-- Tudod mit, gyűlöljük együtt!

-- Jó, gyűlöljük!

-- Hát mégis szeretsz?

-- Hát hogyne szeretnélek, te kis buta! Te is szeretsz?

-- Imádlak! Tudod, nincs még egy ember a földön, akivel olyan jól tudnék gyűlölni, mint veled!