2011. december 21., szerda

Egy nehéz nap

Szar volt ez a nap. Kurva szar. Ilyenkor nem is lenne érdemes felkelni, de hát előre nem tudhatja az ember.
Már az indulás is szar volt. Az asszony nyafogott egy csomót a reggelinél. Pontosabban, én reggeliztem, ő meg a tornázás közben nyafogott. Merthogy mostanában reggelente tornázik. Csak tudnám, hogy minek! Úgyis egy tehén! El is ment az étvágyam.
Aztán meg a forgalom. Hogy milyen embereket engednek az utakra! Képzeld, megelőzött egy vén trotty egy ócska tragaccsal.. Volt vagy harmincéves. Nem, nem a vénember volt harmincéves, hanem a kocsi. És megelőzött! Engem! Na, de én sem hagytam magam. Nehogy már a nyúl vigye a puskát! Rögtön leszorítottam az útról és bemutattam neki. Kinek képzeli ez magát?
Ahogy beléptem az irodába, azonnal láttam, hogy valahogy kevesen vagyunk.Mit gondolsz, ki hiányzott? Hát a bögyös Kovácsné a bérszámfejtésről! A büszke Kovácsné, aki még a seggét sem hagyja megfogni! Állítólag, orvoshoz vitte a beteg gyerekét. Kit érdekel? Leszarom! Döntse el, hogy munkát akar vagy gyereket!
Alig dühöngtem ki magam, amikor szóltak, hogy ez a hülye Jedenyák még mindig nem fizetett. Mondják, a csőd szélén áll. Mintha ez engem érdekelne. Szóltam a fiúknak, hogy este látogassák meg. Ha eltörik két-három úját, akkor majd talál valami megoldást.
Délben aztán telefonált a képviselő úr. Csak hebegett-habogott a telefonba kerülgette a forró kását. Végül aztán kibökte, hogy nem az én pályázatom lesz a nyertes. Mert a közbeszerzés így, a bizottság úgy, persze, ő nem tehet semmiről.Megmondtam neki, hogy lenyomom a torkán az egész pályázati dokumentációt, mert belőlem nem lehet hülyét csinálni. Bezzeg, amikor az egész családja az én pénzemen nyaralt a tengerparton, akkor egyáltalán nem hebegett!
De még nem volt vége. Délután felhívtak a rendőrségtől, hogy azonnal menjek be, a gyerekről van szó. Mondtam, hogy hívják a feleségemet, mert én erre nem érek rá. Azt felelték, hogy hívták, de nem tudják elérni. No, majd én elérem! És ha elérem, azt megemlegeti!
Végül, csak bementem a rendőrségre. Ott ült Józsika.Azzal fogadott, hogy azonnal állítsam le ezeket a fakabátokat, mert őt zaklatják. A rendőrök elmesélték, hogy az iskolából hívták ki őket, mert a fiam bántalmazza a többieket, elveszi a telefonjukat és a zsebpénzüket. Azért a pár ócska telefonért és fillérért ilyen cirkuszt csinálni! Még szerencse, hogy Józsika gyermekkorú, így nem tehettek semmit, el kellett engedniük.
Most pedig hazamegyünk és szétrúgom az asszony seggét. Még ezt a kölyköt sem lehet rábízni. Biztosan a sok tévézéstől, meg a számítógépezéstől ilyen agresszív. No, nem baj, most majd kézbe veszem a nevelését! Kézbe veszem, ha belegebed is!