2011. május 23., hétfő

János bácsi az orvosnál

-- Doktor Úr, segítsen rajtam! Valami nagy baj van a memóriámmal!
-- Ugyan, János bácsi, nyugodjon meg, a maga korában már teljesen természetes, hogy az ember a régi dolgokat részletesen fel tudja idézni, de az istennek sem jut eszébe, hogy mi történt tegnap.
-- Épp ellenkezőleg, doktor úr? Az én problémám épp az, hogy mindenre emlékszem.
-- Hát ez szenzációs, János bátyám!
-- Hát lehet, hogy magának szenzációs, doktor úr, de nekem rettenetesen idegesítő!
-- Már mért lenne idegesítő?
-- Hát, mert rá kell jönnöm, hogy engem folyamatosan, évtizedek óta hülyének néznek. Tudja, én szó szerint emlékszem rá, mit mondott a mostani kormánypárt, amikor ellenzékben volt. Mindig kikérte magának, hogy bármit is elvegyenek a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól, a diákoktól. És most mit csinál? Elvesz a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól, a diákoktól.
-- Hát, ha maga így látja, János bátyám, akkor toljon ki velük! Legközelebb szavazzon a mostani ellenzékre!
-- A helyzet nem olyan egyszerű, doktor úr. Én ugyanis arra is szó szerint emlékszem, hogy mit mondott és tett a mostani ellenzék, amikor kormányon volt. Azt mondta, hogy el kell venni a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól és a betegektől, aztán ezt meg is tette. És most mit mond? Hát azt, hogy el e kezekkel a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól és a betegektől. Meg azt is mondta, hogy dübörög a gazdaság, aztán fél év múlva kiderült, hogy az nem dübörgés volt, hanem hörgés.
-- Tudja mit, János bátyám? Hagyja a politikát, mert csak felmegy a vérnyomása! Magának már csak élvezni kell az életet. A múltkor azt mondta, hogy a férfiasságával még nincs semmi baj. Mért nem foglalkozik a csajokkal?
-- Hát foglalkoznék én, doktor úr, foglalkoznék, csak itt is mindig közbejön az az átkozott memória.
-- Mi köze ennek a memóriához?
-- Hát csak annyi, drága doktor úr, hogy felviszek magamhoz egy jó nőt, levetkezik, lefekszik, én meg ülök az ágy szélén és gondolkodom, hogy mit is akartam vele csinálni. Mert egyébként a férfiasságommal – lekopogom --, nincsen semmi probléma.