2011. augusztus 3., szerda

Idézetek a közelmúltból, avagy így jutottunk sehová

 „Amikor a halálos ítéletek száma elérte az ellenforradalmi eseményekben ártatlanul elhunytak számát, arra kértem az elvtársakat, hogy álljanak le.” (Kádár János 1985. szeptemberében Mihail Gorbacsovnak az 1956-ot követő megtorlásról.)

"Édesapám szélsőjobboldali szimpatizáns, dzsentroid, aki 56-ot máig forradalomként emlegeti." (Gyurcsány Ferenc, Magyar Nemzet, 1988)

(1989. november 21. Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.)

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!” (Antall József, 1992)

„Őszintén csodálkoznék azon, ha a közvélemény elégedett lenne a kormánnyal. „(Antall József, 1993)

„Ennek az országnak a sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan rendezni. Olyan polgári liberális kormány, amely... nem enged sem egy jobb-, sem egy baloldali etatista gazdaságpolitika csábításának. Csak egy ilyen liberális kormány látszik alkalmasnak arra, hogy megértesse a polgárokkal, hogy a privatizáció lehetőség, hogy meggyőzze őket arról, hogy minden olyannyira várt intézkedés - legyen szó nyugdíjról, gyedről, családi pótlékról, munkanélküli-segélyről - csak akkor lehetséges, ha előteremtjük hozzá a szükséges pénzt. Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül... Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen... Egy liberális kormány képes lesz arra, hogy kíméletlenül szembeszálljon az... idegengyűlölettel...” (Orbán Viktor, 1994)

„Meggyőződésünk, megítélésünk szerint az ország pénzügyi, gazdasági helyzete feltétlenül szükségessé tette ezeket a lépéseket és intézkedéseket. Nem akarom dramatizálni a helyzetet, de ténylegesen arról van szó, hogy a Magyar Köztársaság sodródik egy kezelhetetlen válság felé. [...] Mi nem fogunk azon kormányok sorába csatlakozni, amelyek további százmilliárdokkal növelik ezt az államadósságot. Elhatározott szándékunk, hogy ezt a folyamatot megállítjuk, különben elzálogosítjuk gyermekeink, unokáink jövőjét.” (Horn Gyula beszédéből , amelyet 1995. március 13-án mondott el a parlamentben, egy nappal azután, hogy a kormány rábólintott a Bokros-csomagra.)

Részletek a Népszabadságban 1996. szeptember 21-én megjelent Gyurcsány Ferenc interjúból:
"Az államot senki sem kényszerítette arra, hogy velem rossz üzleteket kössön. Megfizettem azt az árat, amit tőlem kértek, s ezt az árat én nem is tudtam befolyásolni. Aki augusztusban árengedménnyel vesz fürdőnadrágot, az sem sajnálja emiatt az áruházat. Lelkiismeret-furdalásom inkább akkor lehetne, ha az így szerzett vagyont (...) elkártyáztam volna."

"Én vezető akartam lenni, azt akartam, hogy a világ kicsikét olyan legyen, mint amilyen én vagyok. Azt gondoltam, hogy egyszer miniszterelnök leszek. (...) Ma már kinevetném magam, de akkor ezt komolyan hittem"

"Persze tudom, hogy nem szokványos dolog hárommillió forintból négy év alatt többmilliárdos céget csinálni. De nincsen titkom: egy erőszakos vidéki gyerek voltam, aki mert álmodni akkor is, amikor politikus volt, és álmodik most is. Az álmok pedig arra valók, hogy megvalósítsuk azokat, és nem mások, hanem mi magunk."

„Úgy látszik, a Ház ellenzék nélkül is működik, talán nem lesznek olyan élvezetesek a viták, és elvesztünk néhány megfontolásra érdemes érvet is." (Orbán Viktor miniszterelnökként arra reagálva, hogy az ellenzék kivonult a parlamenti ülésről. 1998, december)

 „A lovas turizmus Magyarország lehetőségeinek egyike. Hallottam már olyan véleményt is, hogy nekünk a ló olyan lehetne, mint Svájcnak a hó.” (Torgyán József, 2000.)

"Sérülékeny mindenki, aki kicsi, aki nem tud növekedni, aki befolyását nem tudja kiterjeszteni másokra, függetlenül attól, hogy államokról, vállalatokról, vagy emberekről beszélünk. A globalizáció az erősek világa." (Gyurcsány Ferenc, Figyelő, 2000. április 26.)

"…és lehetőleg a külföldi tőke is megjelenne, vagy akár magyar tőke a MALÉV-ban. És nem az állam, hanem a piac működtetné, a magángazdaság, üzletemberek működtetnék a magyar légitársaságot is, mint oly sok helyen a világban máshol." (Orbán Viktor, Interjú a Kossuth Rádióban, 2001. február 14.)
"Orbán Viktor szerint hiba, az állami vagyon elkótyavetyélése lenne eladni a repülőteret; a Fidesz elnöke a közvagyon fenntartását tartja indokoltnak a MÁV, a Magyar Posta és a kórházak esetében is." (MTI 2005. augusztus 29.)

„Rendkívüli helyzetet örökölt Magyarország új kormánya kilenc hónappal ezelőtt. Azt mondták nekünk, hogy rendben van az államháztartás, négy százalék alatti a hiány, minden jól megy most már, bár még van egy kis válság, de innen már kifele vezet az út. Ebből egy szó sem volt igaz.” (Medgyessy Péter, 2004)

„Büszkék vagyunk arra, hogy Medgyessy Péter kormányának tagjai lehettünk. Azt gondoljuk, és ennek látjuk ezernyi jelét, hogy ma könnyebb az élet és nagyobb a jólét, mint pár évvel ezelőtt." (Ezzel kezdte már az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként elmondott első parlamenti beszédét Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 6-án.)

"Aki egyszobás lakással rendelkezik, kétszobásat akar, aki kettővel, az hármat, aki hárommal, az családi házat szeretne. És akinek egy öregecske felesége van, annak joga van egy fiatalabbra." (Gyurcsány Ferenc, tévéinterjú 2004. szeptember)

"Magyarország minden korábbi sikereit túlszárnyalóan sikeres ország lett." (Gyurcsány Ferenc, parlamenti beszéd, 2005. július 4.)

„Ha Szlovákia azt mondja, hogy ő a tátrai tigris, akkor Magyarország a pannon puma.” (Kóka János, gazdasági miniszterként Magyarország gazdasági fejlődéséről, 2005. szeptember 19.)


„A mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni.” (Kóka János válasza az általa vezetett Gazdasági Minisztérium dolgozóinak, amikor azok az elbocsájtások ellen tiltakoztak.)

„Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!” (Gyurcsány Ferenc, Országos Érdekegyeztető Tanács, 2006. június 15.)

„ Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített. Nem. Nem. Őrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem belegebedünk. Aztán lassan fölbukunk. Mert nem bírjuk jobban a tempót. Ez a helyzet. Közben meg meg kell állapodni még a szabad demokratákkal, mert még miniszteri problémák – ismeritek.” (Gyurcsány Ferenc Az MSZP képviselőcsoportjának balatonőszödi zárt ülésén elmondott beszédéből, 2006. május 26.)

"A helyzet úgy áll, hogy nekünk nincs hova visszavonulnunk. [...] Az ország nyakig úszik az adósságban, a költségvetés romokban, a gazdák kivéreztetve, a munkanélküliség nő, a magyar vállalkozók pedig alárendeltek a saját hazájukban, a felvett kölcsönök, száz és ezer milliárdok pedig eltűntek. Nekünk, magyaroknak nincs hova hátrálni! Az ellenfeleink kimutatták a foguk fehérjét, agresszívek, kíméletlenek és durva hatalomvágy hajtja őket. Nincs hova hátrálnunk!" (Orbán Viktor a Fidesz kampánygyűlésén a Budai várban elmondott beszédéből, 2006.)

„Nem kell félni, nem fog fájni!” (Gyurcsány Ferenc, 2006.)

"1989-ben sikeresen lebontottuk a régi világot, de az új világot nem tudtuk megteremteni. Magyarország újjászületése elmaradt" (Orbán Viktor, 2009.)

„Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye”. (Bajnai Gordon programadó beszéde Gyurcsány Ferenc 2006-os „Nem kell félni, nem fog fájni” mondatát átértelmezve,2009. március 30.)

„Magyarország a XXI. század első évtizedét elvesztette a gazdaság és társadalomfejlődés szempontjából. Rajtunk múlik, hogy a második évtized ne vesszen el.” (Bokros Lajos, EP-képviselővé választása után Magyarország helyzetéről; 2009. június 7.)

„Megrázó volt a 2006-os válság mértéke és ezt akkor szeptemberben rosszul mértük fel. Ezt megelőzően az EU bizottság és az EKB is úgy értékelte, hogy Európát közvetlenül nem érinti az akkor még pénzügyinek tűnő amerikai válság. Az EB ülését követő napokban idehaza, az MNB és PSZÁF vezetőivel és üzletemberekkel hasonló következtetésre jutottunk, mely szerint az amerikai válság csak közvetve érinti magyar gazdaságot. Tévedtünk, súlyosan tévedtünk - mondta Gyurcsány Ferenc. Ha komolyan gondolják, hogy a pénzt ellopták, akkor kérjék meg az ÁSZ-t, hogy az elmúlt évek zárszámadási törvényeit vizsgálják át. (Gyurcsány Ferenc, 2011.)

„Mi az államadósságra nem úgy tekintünk, mint egy politikai kihívásra, mi az államadósságra úgy tekintünk, mint ellenségre. A kettő között rendkívül fontos különbség van; az ellenségnek ugyanis az a természete, hogyha mi nem győzzük le őt, akkor ő győz le bennünket. Ezért az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni.” (Orbán Viktor 2011)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése