2010. december 20., hétfő

Mi merünk kicsik lenni

Egy nemzetközi alapítvány nemrég elkészítette az elmúlt év legképtelenebb uniós beruházásainak listáját. Legyünk büszkék! A lista élén a bodrogkeresztúri kilátó áll. Persze, a sikernek voltak előzményei  Amikor bő két éve, több mint 41 milliárd forintból megépült a kőröshegyi völgyhíd és az Állami Számvevőszéktől kezdve a független szakemberekig mindenki azt állította, hogy teljesen fölösleges, fél Európa rajtunk röhögött. Azt hittük, a döntéshozók csupán a Rekordok könyvébe akartak bekerülni, esetleg így értelmezték a jelenlegi miniszterelnök korábbi jelmondatát: „Merjünk nagyok lenni!”
És most itt az újabb magyar csoda, amivel megdöbbentjük a világot, amiről Putyin és Obama csak álmodozhat, amitől a kínaiakat és a japánokat elfogja a sárga irigység: a bodrogkeresztúri kilátó. Negyven, azaz 40 centiméter magas és negyvenmillióért épült, pályázati pénzből, a a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bőkezűsége folytán. Szóval, centiméterenként egymillió forintért.
Persze, a polgármester azt mondja, nem a kilátó került ilyen sokba, össze kellett szedni a szemetet, és rendbe kellet szedni az odavezető ösvényeket is. Meg, hogy a rendkívül neves építész-tervező szerint erre igenis szükség van, és éppen elegendő a negyven centiméter, onnan már igazán szép a kilátás. Csak magunk között kérdezem meg, azt is halkan: komolyan gondolták, hogy majd éppen az építész-tervező mond objektív véleményt a kilátó szükségességéről, aki nyilván keresni akar a megbízáson?
Szóval, valószínűleg nálunk épült meg a világ legkisebb kilátója. Hogy mért volt erre szükség? Hát azért mert ezek a fránya turisták eddig a vízmű dombjáról gyönyörködtek a kilátásban, ami tilos. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője azt is elmondta, hogy a vízmű dombjának tetejéről messzebbre ellátni, mert a kilátó jóval alacsonyabb, de szándékosan (!) tervezték ilyen alacsonyra. Hogy van-e valamilyen garancia arra, hogy a turisták nem a vízmű dombját veszik-e majd igénybe? Természetesen, nincs. Így aztán lehet, hogy a kilátót nem is fogja használni senki, ami egy negyven centis kilátónál talán érthető is.
Tehát van is kilátónk, meg nincs is, a lényeg, hogy kidobtunk az ablakon negyvenmillió forintot. Bár ennél még az is olcsóbb lenne, ha minden turistának adnának egy sámlit. Hiszen, bámészkodni arról is lehet. De ha már felépült, legalább arra vigyázzunk, hogy ne röhögtessük ki magunkat. Például, ne nevezzük kilátónak. Kapjon valami olyan nevet, amiből a negyven centi már sok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése