Hivatásos felelős

Ha igaz, hogy nincs abszolút tehetségtelen ember, akkor Gerzson volt az a bizonyos kivétel, aki erősíti a szabályt. Már az iskolán is csak nagy erőfeszítések árán, erős protekcionális segédlettel evickélt át. A papa jó tudta, hogy az érvényesüléshez legalább egy érettségi kell, ezért minden befolyását latba vetve – hála Istennek volt neki bőven --, elvégeztette vele a gimnáziumot.

Az érettségi után Gerzson munkába állt. Pontosabban, munkába állogatott, mert sehol sem állta meg a helyét. Természetesen, ilyen családi háttérrel fel sem merült, hogy egy olajos munkapad mellett töltse legszebb napjait, ám egy íróasztalt és egy széket mindig sikerült neki keríteni.

Baklövéseiről hamarosan legendák keringtek. Az egyik helyről azért kellett mennie, mert a Kis Margitnak szóló végrehajtási határozatot a bíróság elnökének címére küldte ki, a másik helyen azért kötöttek útilaput a talpára, mert a cég hókotrókra vonatkozó árajánlatát egy kongói címre postázta el. Eleinte a reklámszakmában látott fantáziát, ám amikor egy hajcsavarokat propagáló termékbemutatóra kizárólag bőrfejűeket hívott meg, innen is kipenderítették.

Maga sem tudta, hányadik munkahelyét taposta már, amikor némi segédlettel bekerült egy állami részvénytársasághoz. Bár néhány nap után már csak a legvégső estben bíztak rá valamilyen apró feladatot, mégis sikerült elérnie, hogy főnökei a hajukat tépjék.

Történt egyszer, pontosabban többször, csak egyszer kiderült, hogy a cég vezérigazgatója valami irdatlan baklövést követett el, mellyel a társaságnak több tízmilliós kárt okozott. Jól tudta, ha most nem tudja tisztára mosni magát, neki befellegzett. És ekkor fantasztikus ötlete támadt. Behívatta Gerzsont, roppant nyájasan fogadta, feltárta előtte nehéz helyzetét, és megkérte, vállalja magára a balhét. Természetesen, ő sem lesz hálátlan. Mivel azonban senki nem hitte volna, hogy egy huszadrangú aktatologató ilyen súlyos kérdésekben dönthetett, visszamenőleges hatállyal azonnal kinevezték osztályvezetőnek.

Az akció sikeresnek bizonyult, és bár Gerzson fegyelmit kapott, ezt hamarosan elfelejtette mindenki. Nem így a vezérigazgató. Ezt követően ahány baklövése volt valamennyit a Gerzson nyakába varrta.

Természetesen, nem minden ellenszolgáltatás nélkül. A munkatársak meglepetten tapasztalták, hogy miközben sorra gyűjti a fegyelmiket és szidalmakat, egyre emelkedik a ranglétrán.

Amikor valamelyik rebellis beállítottságú kartárs megkérdezte, hogy tulajdonképpen mit is csinál Gerzson, azonnal elbocsátották, mondván provokatív kérdéseivel rontja a munkahelyi légkört. Ám az eset bizonyította, hogy a problémát valahogy rendezni kell, ezért hamarosan létrehoztak egy felelősség-elhárítási főosztályt, melynek élére természetesen a legtapasztaltabb szakember került.